Kyotoban mi mast csinalna az ember, mint regi templomokat latogat es amuldozik az rarakodo tortenelmen es az akkori kor szakertoinek hihetetlen kepessegein. Mi is ezt tervezzuk. Kerdes, hogy mennyire fogunk elfaradni, mert helyszin van boven. Kyotoban kozel 1600 templom es 400 szentely talalhato, mi ebbol csak nehanyat foguk megnezni. Szerencsere ezek tulajdonképpen seta tavolsagra vannak egymastol. Setalunk, ugyis csodas ido van.
A legfontosabb latnivalok a Higashiyama negyedben vannak, amely Kyoto keleti reszen elnyulo hegyseg/dombsag labanal huzodik vegig. A nyilvanvalo seta utvonal a Yakasa szentelytol indulni es a Kyomizu-deranal vegezni. Igy, hat mi is erre vettuk az iranyt. Elotte atsetaltunk a hires Gion negyeden, ahol a maikok laknak. Talalkozni egyikkel sem talalkoztunk, hiszen ok este bujnak elo, de igy is volt mint nezni.
Az eslo megallo a Yasaka szentely volt, ami a Maruyama parkban van. Ez a park a tavaszi csersznyeviragzasrol hires. Egyuttal a parkot is megneztuk. A szetely kapuja hatalmas es gyonyoru piros szinekben pompazik. 1350 evvel ezelott epitettek, Kyoto legnépszerubb szentelye, minden ev juliusaban itt tartjak a legnagyobb japan fesztivalt a Gion matsurit. Az impozans kapun belepve tomeg es bazari forgatag fogadott minket. Etel es bovli arusok egymas mellett sorakozva ronditottak a latvanyt. Nagyon lehangolo volt, szomoru, hogy ezt a helyi hatosagok engedik, teljesen meltatlan ez a hely szellemehez. Azert megprobaltuk a szepet is megtalalni emellett es csinalni par tomeg mentes kepet...
A bejarhato terulet kozepen all egy tanc pavilon, ahol fesztivalok alkalmaval eloadasok szoktak lenni es amelynek a tetejerol sok szaz papir lampion log le, rajtuk a bokezu adomanyozok nevei. Hamar tovabb is alltunk es egy masik, kevesbe ismert templomot, a Chion-int neztunk meg, bizva abban, hogy abbol nem csinaltak cirkuszt. Mar Kamakuraban is lattunk nagy bejarati kapukat, san-mon kaput, de ez mindent felulmult. Ez valami brutalis volt a maga 24 meteres magassagaval es 50 meteres szelessegevel. Ez Japan legnagyobb templom kapuja. Apro torpenek ereztuk magunkat, amikor atmentunk rajta.
Oriasi szerencsenk volt, mert a foeluletben, a Miedoban eppen buddhista szertartas volt. Megengedtek, hogy benezzunk. Megnyugtato volt a szerzetsek kantalasat hallgatni a kinti nyuzsges utan. A templom terulete eleg nagy, az epuletek felkusznak egeszen a hegy oldalaba es meg ket kert is tartozik hozza. A templomot Amida istensegnek allitottak, aki a hit szerint letrehozott egy foldontuli paradicsomot, a Jodo-t.
Elindultunk a kovetkezo allomashoz, ami meglepo modon nem egy osi szentely, hanem egy haborus emlekhely, a Ryozen-kannon. 1955-ben epitette Hirosuke Isikawa, a haboruban elesett katonak tiszteletere.
A templom tetejen ul a kannon vasbeton szobra, ami 24 meter magas. Eleg impozans latvany, ahogy a magas kolpecson felmaszik az ember es hirtelen elobukkan a massziv beton fej a tavolban. A templomba itt is eppen szertartas zajlott, ide viszont nem mehettunk be. Dalma kint irt egy gomagit. Ez egy fa palca, amit egy kisebb adomany fejeben kaphatsz. Rairhatod a kivansagaid vagy a vagyaid es a neved, majd a szerzetesek elegetik a szentelt tuzben a többivel együtt. A hit szerint ez megvaltoztatja a sorsod es megvalosul a kivansagod.
Ebedido volt, igy hat a Ninenzaka kanyargos utcain atverekedtuk magunkat az ekkorra mar hatalmasra duzzadt tomegen, ami az itt talalhato uzletekben tobzodott, egszen le a foutig. Itt talaltunk teljesen random egy cuki ramenezot, amit mi ugy neveztunk el, hogy a ketfarku cica (neeem, nem, ez nem kutya, ez cica) es megkaptuk az utazasunk eddigi legjobb ramenjet. Ismet a telt izeket ereztuk, de ennek volt egy kis fustos lecsengese is. Brutal jo volt!
Az ebed utan eltelve es némikepp befaradva visszamasztunk es iranyba vettuk a Hokanji templomot es a Yasaka-no-To pagodat. A pagoda elso valtozatat a legenda szerint Shotoku Taisi herceg epitette 589-ben, miutan Nyoirin istenseg az almaban ezt parancsolta neki. A pagoda 46 meter magas es mai formajat 1440-ben erte el, elotte sokszor ujra kellett epiteni, mert tobbszor leegett es osszedolt. Sajnos nem mehettunk be, mert gyerekek nem mehetnek be, de hogy miert, az nem derult ki.
A vegere a leghiresebb maradt, a Kyomizu-dera. Ekorra mar nagyon meleg volt es tuzott a nap, a tomeg mar fojtogato volt a Sannenzaka utcain, alig lehetett mozdulni, nyomaszto volt.
A templomot 780-ban alapitottak a hegy oldalaban feltoro Otowa forras vagy vizeses mellett. Innen is a neve, ami azt jelenti, hogy tiszta viz. A templom a 13 meterre a hegyoldalbol kimagasodo fa teraszarol hires, amit 168 oszlop tart es amit egyetlen szög nelkul epitettek. A templomhoz tartozik meg a harom emeletes Koyasu pagoda is, amit egy rovid setaval erhetunk el. A hit szerint, aki ide ellatogat, az konnyed gyermek szulesre szamithat (azt nem tudom, hogy ez akkor is ervenyes, ha nem akarja).
A templom labanal fakad az Otowa forras. Vize harom folyasra van osztva, a hit szerint mindegyik kepvisel valamit, amit elerhetsz, ha megerinted vagy iszol belole. Ezek a hosszu elet, a szerencse az iskolaban, szerencse a szerelemben. Természetesen mi is megmostuk a kezunket, de hogy melyikben, azt nem tudjuk.
A hosegtol es a tomegtol nagyon befaradtunk, mar csak lezengeni maradt kedvunk, a Pontocho szuk es hangulatos utcai es a Sanjo Meitengai utca tokeletes volt erre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése