Pekingig az ut meglepoen hamar eltelt, annak ellenere, hogy 9.5 ora volt. A kaja szokas szerint borzalmas volt, nem tudom megszokni a repulon felszolgalt eteleket. Pekingben az atszallas kb. 13 ora, ezert ezt az idot mindenkeppen ki szerettem volna tolteni valami ertelmessel, mondjuk kimenni a varosba Ami ezt megnehezitette, hogy az erkezes hajnali fel negy volt. Mivel a varos varhatoan reggel 8 korul ebred, rogton veszitettunk 4 oranyi idot. Ehhez hozzajon a security check, az immigration kifele es visszafele, beutazas a varosba es vissza. Igy maradt volna kb 5-6 oranyi idonk a varosra. Nem sok, de azert lehet valamit kezdeni ennyi idovel is. Sajnos a hajnali erkezes es a 9.5 oras ut mindkettonket elegge megviselt, mire odaertunk elveszitettuk a lelkesedesunket es csak egy dologra vartunk, egy kis pihenesre.
Szerencsere meg otthon alaposan utananeztem, hogy milyen lehetosegunk van mobil adatra. En vegul az UPeSIM eSIM megoldasat valasztottam. Nem azert mert ez volt a legolcsobb megoldas, hanem azert mert beepitett VPN mgoldast tartalmazott, igy nem kellett addicionalis VPN kliensek telepitesevel bibelodni. Ez a kinai internet korlatozasok miatt fontos. Ahogy a repterre erkeztunk a repter wifijere kapcsolodva aktivaltam az eSIM-et es maris volt net. Engem is meglepett, mennyire siman ment es milyen tokeletesen mukodott. Dalma aludni akart, szallast kezdtem keresni. Remenytelen probalkozas volt, a booking nem adott fel valaszthato opciot aznapra, hiszen a normal check-in ido mar reg eltelt. A repteri szallasokat nem lehetett elerni telefonon, aki meg felvette az nem beszelt egy szot sem angolul. Kicsit frusztralt lettem, hogy ezt nem sikerult megoldani, de némi merlegeles utan elengedtuk ezt a lehetoseget. Bementunk hat a tranzit zonaba es kerestunk egy "kenyelmes" padot a pihenesre.
A pekingi repter hatalmas, de furan ures, nem sok minden van ott. Hajnalban meg az ettermek sem voltak nyitva. Ennek ellenere az ido szepen lassan eltelt. Amig Dalma pihent es megterveztem a Haneda repterrol a bevezeto utunkat a szallasra. Mivel ejfelhez kozel erkeztunk ezert minden perc szamitott, mert ejfel utan a legtobb metro leall es csak hajnali 5 utan indul ujra. A taxi pedig nem opcio tekintettel arra, hogy a repter transzfer ara nagyon borsos tud lenni. A Haneda repteren a leirasok szerint az immigration es a security check 1-2 ora is lehet attol fuggoen, hogy mekkora a forgalom. Ezt fel lehet gyorsitani azzal, hogy elore elvegzed digitalisan az adminisztraciot a Visit Japan Web oldalon. En bizony mar 1 honapja elvegeztem. Ez general egy QR kodot, amit felmutatsz es mar mehetsz is. Persze ehhez net kell, tehat a mukodo mobil net kritikus. Ha ez nincs, akkor kezdheted kitoltogetni azt a hivatalos formanyomtatvanyt, ami borzalmasan idorablo. Plusz szamolni kellett azzal, hogy miutan ezzel vegeztunk, fel kellett venni a csomagokat, penzt kellett kivenni es suica kartyat kellett vennunk az automatabol. Ezzel igy osszesen 2 orank volt a gepbol valo kiszallastol a metrora valo felszallasig. Sima ugy! Meg a suica automata kezeleset is vegigneztem, hogy a folyamat gordulekeny legyen. Viszonylag nyugodt voltam... egy darabig.
Egeszen addig, amig Dalma szolt, hogy nem megy neki a net. Kiderult, hogy eljatszotta a teljes mobil keretunket, amivel a japan eSIM-et akartam elore megvenni, hogy a repteren azzal mar ne kelljen foglalkozni. Panikszeruen probaltam ujraeleszteni a netet, de mar a repteri ingyenes wifire valo visszajelentkezessel is gondok voltak. Amikor meg sikerult, akkor a nem tudtam ujabb adatkartyat venni, sem a japan eSIM-et megvenni. Ezt buktuk, morcos voltam.
Izgultam, amikor megerkeztunk Hanedara, nem tudtam mire szamitsak. A kiszallassal rogton vesztettunk 20 percet, de szerencsere a repteri wifi jol mukodott es azonnal meg tudtam venni a japan eSIM-et a Revoluton. Persze a repteri varakozast illetoen a rosszabbik forgatokonyv jott be, hatalmas tomeg zuhant be a repterre, brutal csucsforgalom volt, az immigration elott oriasi tomeg torlodott fel. Ez tuti 1 ora lesz, gondoltam. De nem gond van ido beaktivalni a eSIM-et. Persze nem mukodott, masodszorra sem. Ekkor mar igencsak izgultam, mert a QR kodokat nem ertuk igy el, igy tehat tulelo uzemmodra kapcsolatam, vissza a repteri wifire, ami nem most nem mukodott... AAAAAA!!! Se eSIM, se QR kod, hogy fogunk igy gyorsan belepni az orszagba?! Szerencsere a sor hosszu volt ezert drasztikus modszerekhez folyamodtam, full restart, most wifi ok, QR kod letoltodott, legalabb ennyi ok. Es akkor eszembe jutott, hogy en ezzel a Revolut eSIM-mel egyszer mar szivtam, akkor is az APN-nel volt a gond, az emlekeim alapjan beallitottam hat kezzel es lass csodat, megjött a net! Juhuuuu! Akkor mar csak ki kell jutni gyorsan, hogy elerjuk a monorailt, ami bevisz Tokyoba.
A japan hatosagok meglepoen hatekonyak es iszonyu rutinosak voltak a tomeg kezeleseben, igy sokkal hamarabb vegeztunk, mint amire szamitottam. Es mire kiertunk a csomag mar ott vart, erre sem kellett varni. Minden perc sporolas szamitott. Kirohantunk a suica automatakhoz, ahol kifizetodott az, hogy megneztem a kezelesrol szolo videokat, 2 perc sem kellett es megvolt a 2 IC kartya. A monorail 3 perc mulva indult, rohantunk es elertuk! Mar csak az atszallas volt a masik metro vonalra. Ott oriais szerencsenk volt, mert felujitas volt es semmi nem ugy nezett ki, mint a GoogleMaps-en, de egy helyi srac nagyon kedves volt es segitett nekunk es vegig (!) elkisert minket, igy a metrot is elertuk. Nelkule nem ment volna. Annyira hatekonyak voltunk, hogy a tervezett erkezes elott erkeztunk a hotelbe. Gyors check-in es mar a szobaban is voltunk.
A sok izgalomtol annyira felporogtunk, hogy ugy dontottunk kimegyunk a varosba vacsizni. Szombat ejszaka volt, ez pedig a Roppongi negyed a puccos szorakozo helyeirol ismert varosresz. A fiatalok bulizni indultak, nyuzgo ejszakai elet mindenhol, izgi volt. Finom vacsi utan a jetlagtol porogve hajnali 2 korul kerultunk agyba. Nagy menet volt, tobb mint 24 oraig tartott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése