Tokyo utan del fele vesszuk az iranyt es leutazunk Kamakuraba. Ez a pici kisvaros Tokyohoz kepest a megnyugvast fogja elhozni szamunkra. Reggeli most is a szokasos onigiri volt valamint a kozeli peksegbol par edes peksuti es irany a JR Shonan-Shinjuku vonal, ami kozvetlenul Kamakuraba visz, kb 1 ora alatt. A vonat pontosan erkezett, es pontosan is tett le minket a kamakurai megalloban. Ez a Shibuya station-hoz kepest egy kis cuki kisvarosi epulet volt. A megallotol kb 400m-re volt a szallasunk. A szobat atvenni nem tudtuk, mert meg nem volt kesz, ezert beultunk egy kozeli kavezoba egy finom reggeli teara es irany a varos illetve a kornyezo dombokon levo szentelyek.
Ezt a napot a buddhista templomoknak es egyeb szentelyeknek aldoztuk. Rogton harmat is meg szerettem volna nezni ezekbol. A varos egyebkent ennel sokkal tobbel buszkelkedhet, de ezek szep sorban vannak es egy konnyes 3km-es setaval mind vegiglatogathato.
Az elso, ami a legközelebb volt a varos kozponthoz a Tsurugaoka Hachimangu szentely volt. Az odavezeto ut a varos foutja is egyben es gyonyoruen karbantartott, valamint szep piros tori kapukon lehet eljutni a bejarataig. A szentelyt kb. 1000 evvel ezelott Hachimannak, a szamurajok vedoszentjenel alapitotta Kamakura elso shogunatusanak (ha van egyatalan ilyen szo) alapitoja Minamoto Yoritomo. A szentely nagyon nepszeru a japánok kozott, minden evben kozel 2 millioan latogatnak el ide az tradicionalis ujevi elso zarandoklat, a hatsumode.
Egy rovid setaval maris a kovetkezonel talaltuk magunkat a Kencho-ji buddhista templomnal. Elkepeszto meretu, kb 20 meter magas fabol, kezzel keszult kapu fogadja a latogatot. Ez a San-mon kapu. A masodik emeleten (mert ennek olyan is van) 500 buddhista szent szobra van, a kozhiedelem szerint, ha atmesz alatta, akkor megtisztulsz. Fogalmam sincs, hogy hogyan voltak kepesek ilyen meretekben, ilyen precizitassal dolgozni mindenfele szamitogep nelkul es mindezt kezzel!
A templomot Go-Fukakusa csaszar epitette 1253-ban. A kapu utan szepen sorban allnak az eluletek, Butsu-den, Hatto es a Hojo valamint egyeb kiegeszito epuletek. A Butsu-den es a Hatto plafonjan felhok kozott tekergozo sarkany van. A hiedelem szerint a sarkany eros es hatalmas, olyannyira, hogy kepes esot fakasztani a felhokbol. Ha a plafonra festik, akkor a hivokre esokent fog esni az predikalo szerzetes aldasa. A foepulet mogott egy csodaszep japan kert bujik meg.
A harmadik egy kicsit messzebb volt. Az Engaku-ji az egyik legfontosabb zen buddhista templom Japanban. Hojo Tokimune alapitotta 1282-ben a mongol invazioban elesettek tiszteletere.
A templomoktol lesetalva nagyon korgott mar a gyomrunk ezert, ahogy eddig is volt veletlenszeruen kivalasztottunk egy ramenezot es ismet milyen jol tettuk. Megint fantasztikus es mely izeket kaptunk.
A nap maradek reszet a Komachi-dori nyuzsgo bevasarlo utcaban toltottuk. Masnap reggel volt egy kis idonk tovabb aludni mert a celpont, a Kotoku-in viszonylag kozel volt, par megallo volt csak busszal. A buszmegalloba menet belebotlottunk egy helyi zoldseg piacba. Elkepeszto minosegu aru volt, teljesen elfogadhato aron.
Itt talalhato az oriasi ulo Buddha bronz szobor, a Daibutsu. Nagyon nepszeru, sok latogatot vonz, ami nem is csoda, mert elkepeszto latvany.
Foleg akkor, ha tudod, hogy tobb, mint 750 evvel ezelott 1252-ben keszitettek 30 kulon ontoformabol hivoi adomanyokbol. A merete elkepeszto, tobb, mint 130 meter magas, a sulya 121 tonna. Az ontoformakat egy specialis technikaval, az ugynevezett ikarakurival keszitettek, hogy kesobb ossze lehessen illeszteni oket, pont ugy mint a legot. A test kulonbozo reszeihez, kulonbozo illesztesi technikakat hasznaltak, mindenhol a megfelelot, hogy a legjobban viselje a terhet. Hihetetlen, hogy milyen fejlett volt ez a femmegmunkalasi technika mar akkor. Ez a szobor egy igazi tulelo. 1498-ban volt egy nagy tsunami, ami elsoporte a teljes templomot, ami kore volt epitve, de a szobor erintetlen maradt. Majd 1923 szeptembereben, a nagy foldrengesben elpusztult az alapzat is, de a szobor meg mindig allt. 1925-ben ujraepitettek az alapzatot es 1960-ban megerositettek a nyakat, hogy az erosebb foldrendeseket is kibirja, igy 750 ev utan is. A szobor akkora, hogy be lehet menni a testebe. Belul eleg nagy a ter, jo par ember elfer. Innen belulrol jol latszik, ahogy osszeillesztettek az ontott elemeket es ahogy megerositettek a nyakat.
Volt egy kis idonk es ugy dontottuk, hogy megnezzuk a tengert. A parton tokeletes idozitessel erkeztunk. Idos halaszok eppen huztak ki a halojukat es egy ovodas csoportnak tartottak biologia orat, magyaraztak a kifogott halakrol. Oriasi elmeny volt elvegyulni kozottuk. Nyilvan a kornyek összes vizi madara es a nem vizik is odasereglettek az ingyen lakomara. A nagyobb testu sasokat (asszem' azok voltak, majd ornitologus szakertok kijavitanak) a levegobe dobott hallal is lehetett etetni. Mindet elkaptak, szuper moka volt.
Elindultunk a partrol vissza a szallasra, de meg a parton. Az is kiderult a seta kozben, hogy itt a surf nagyon nepszeru sport es az idosebbek is aktivan surfoznek, sooot, nekem ugy tunt, hogy tobbsegeben idosebbek csinaljak! Imadnam ilyen aktivan tolteni az idos korom.
Tovabb haladva a parton lattunk ket idosebb holgyet, aki negykezlab turta az iszapot. Kiderult, hogy kagylot keresnek. Nagyobb meretu kagylokat a homok felso par cm-es melysegeben, kezzel konnyen kiturhato. Elvileg ez illegalis tevekenyseg itt, mert ez engedely koteles lenne es sokat kell fizetni ezert a hatosagoknak. Az egyik beszelt angolul. Magyarul koszont nekunk, mert kiderult, hogy 15 evig Csehorszagban a Japan nagykovetsegen dolgozott es voltak magyar baratai. Maradtunk meg egy kicsit es termeszetesen mi is elkezdtuk turni a homokot. Dalma is es en is hamar talaltunk is parat. Nagyon elveztuk!
A partrol kifele jovet talalkoztunk par magyar sraccal, hasonlo turat csinaltak, mint mi, csak Okinawa nelkul. Lab szaritas utan elindultunk a vasutallomas fele, irany Shinagawan keresztul Kyoto.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése